Húsvét. 


 Jézus feltámadásának ünnepe

 

 

 

 Húsvét

 Közeledik húsvét, amikor világszerte a keresztények Jézus feltámadására emlékeznek. A karácsony mellett talán a húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe. Összeállításunkban az ünnepkörrel kapcsolatos történelmi hagyományokat,  szokásokat gyűjtöttük egy csokorba.

ImageA húsvét Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére honosodott meg. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ettek. Számos európai nyelvben a zsidó pészachból eredeztetett szavak a húsvét megfelelői: pascua (spanyol), páscoa (portugál), pasqua (olasz), paque (francia). Germán és angolszász nyelvterületen viszont Ostara istennő (a túlvilág istennője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt) nevéből eredő Easter, Oster elnevezés honosodott meg, amely a kereszténység előtti, pogány tavaszünnepekre emlékeztet.

ImageEredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változik, a húsvét napjai is mindig más napra esnek. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje. A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást (igaz egyes újabb kutatások Júdás szerepét más megvilágításba helyezik). Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el. Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: "Vegyétek, ez az én testem", és bort, mondván: "Igyátok, mert ez az én vérem."

ImageA vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel. Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták. Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad. A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták: "Íme a zsidók királya!" Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

ImageA húsvéttal kapcsolatban számos népszokás él. A hétfői locsolás megváltása, jutalma és szimbolikus jelképe a tavasznak, a természet újraéledésének, s mint ilyen ősidők óta szerepel a tavaszi ünnepeken. Az egyiptomiak, perzsák, kínaiak, az ógermán és ószláv népek tojásajándékkal kedveskedtek egymásnak. Ezt a jelképet vette át később a keresztény tradíció is, s Krisztus feltámadásának szimbólumát látja a húsvéti tojásban. Az ajándékul osztott tojás rendszerint díszített, festett, karcolt vagy applikált ornamentikával. De mai napig elmaradhatatlan a húsvéti ünnepekről a diós és mákos kalács is. Régen a diót ilyenkor mézben főzve, de csak úgy magában is bőséggel fogyasztották. Ennek meglepő okai vannak. A nehéz, zsíros táplálékok, sültek kiegyensúlyozását a dió "szeget szeggel", az "ebharapást szőrivel" alapon végzi: az olajában lévő nehéz zsírsavak lekötik, részben semlegesítik a disznóhús zsírsavait. Ezen kívül a dió kitűnő alapozás a borhoz: sokat felvesz belőle. Legyen hát tojás, sonka, dió és bor minden család asztalán az idei húsvétkor is!